Hmmm... ez ilyesmi, de mégsem ez....
Ok, én nem apa vagyok, hanem anya, de azt gondolom, ez nem áldozat.
Az tény, h a gyermekünk belőlünk növekszik, és fölneveljük, és... igen, ez nem mindig sétagalopp.
De, ez nem áldozat. Az áldozat már megtörtént, elvégeztetett 2000 éve, a kereszten.
A szüleink ugyanezt tették, és a gyerekeink is ugyanezt fogják tenni az Ő gyerekeikkel.
Nem tekintem mártírnak a szüleimet , mert fölneveltek, baaaar, ...nem voltam egyszerű eset... :p
És magamat sem tekintem mártírnak, nem hoztam áldozatot a fiaimért.
Az élet ilyen , történik, megy előre, tesszük a dolgunkat, nem áldozatból, nem mártíromságból, szimplán , csak mert,.... mert !
Azt gondolom, ez az áldozat, meg mártír dolog elveszi az örömöt az életekből... Az áldozat , meg mártír szerep csodálást vár, hálálkodást, elköteleződést, megkötöz, elveszi az öröm szabadságát... megöli az önzetlen szeretetből fakadó örömöt.
Ne azért szeressen, ne azért jöjjön haza egy gyerekem sem, mert hálával tartozik nekem, az áldozatomért, mert fölneveltem !!
Tudom, durva ... De tartozásból inkább ne jöjjön !!
Ne kötelességből, mert ezzel tartozik nekem !
Semmivel nem tartozik egy sem !
Önálló, fölnőtt férfiak !
Nagyon büszke vagyok rájuk, de nem az én áldozatom végtermékei!
Az apjukkal élt szerelmünk gyümölcsei, ajándékok, akikkel voltak örömök, voltak nehézségek, voltak sikerek, voltak kudarcok, míg önállóvá váltak.
Mindnyájuknak meg kellett, meg kell találnia önmagát, ki kellett küzdenie magát abból a neveltetésből, amit az én saját értékrendem miatt rányomtam, és föl kell építenie a saját értékrendjét.
Nekem is végig kellett mennem ezen... mindenkinek végig kell mennie ezen...
És, ez a folyamat lázadásokkal van tele.
Én is lázadtam, anno, hmmm.... most is, bármi kötelező ellen... :p
Nem hálátlanság, nem ... Hmmm... Nem rosszaság, ha valaki be meri vállalni, h saját , önálló életet akar...
Még, azon az áron is, ha pillanatnyilag úgy tűnik, h összetöri a szülő szívét...
A szülői szív nagyon sokat kibír ... :)
Pl. az anyukámé... :)
Szóval, igazából , csak ennyit akartam , pár tőmondatban... :p
